Az Európai Adatvédelmi Testület szerepe

A Testület nemcsak iránymutatásokat ad ki az általános adatvédelmi rendelet alapfogalmainak értelmezéséhez, hanem a határokon átnyúló feldolgozási tevékenységekkel kapcsolatos vitákra vonatkozó kötelező erejű határozatok meghozatalára is felhatalmazást kap, ezáltal biztosítva az uniós szabályok egységes alkalmazását annak elkerülése érdekében, hogy ugyanazokkal az ügyekkel a különböző joghatóságok különböző módon foglalkozzanak.

A Testület feladatai elvégzéséhez használt kulcsfontosságú eszközök (a tevékenységeinkre és eszközeinkre mutató beszúrandó hivatkozás):

Feladatai teljesítése és hatáskörében történő eljárása során a Testület függetlenül jár el, és nem kér, illetve nem fogad el tanácsot külső féltől. 

A Testület saját kezdeményezésére vagy valamely tagjának vagy az Európai Bizottság kérésére is megvizsgálhatja az általános adatvédelmi rendelet alkalmazására vonatkozó kérdéseket.

Az Európai Adatvédelmi Testületnek tanácsot kell adnia az Európai Bizottság részére az uniós adatvédelemhez kapcsolódó bármely kérdésben, ideértve az általános adatvédelmi rendelet és bármely uniós jogalkotási javaslat esetleges módosítását is. Továbbá tanácsokkal kell ellátnia az Európai Bizottságot az információcsere formájáról és eljárásairól a kötelező érvényű vállalati szabályok keretében.

Ezenkívül az Európai Adatvédelmi Testületnek véleményt kell kibocsátania az Európai Bizottság számára a harmadik ország védelmi szintje megfelelőségének értékeléséről, az ikonokról és a tanúsítási követelményekről.

Az Európai Adatvédelmi Testületnek fontos szerepe van a felügyeleti hatóságok határozattervezeteiről történő véleménynyilvánításban.

Ezenkívül az Európai Adatvédelmi Testületnek három esetben kötelező erejű határozatot kell hoznia. Ezek az ügyek többnyire a felügyeleti hatóságok közötti vitarendezésről szólnak:

- ha az érintett felügyeleti hatóság kifogást emel a fő felügyeleti hatóság határozattervezetével szemben, vagy amikor a fő felügyeleti hatóság elutasítja ezt a kifogást (egyablakos mechanizmus);

- abban az esetben, ha nincs egyetértés arra nézve, hogy melyik felügyeleti hatóság a fő felügyeleti hatóság;

- amikor a felügyeleti hatóság nem kéri a Testület véleményét (az egységességi mechanizmus szerint szükséges vélemény) vagy nem követi a Testület véleményét.